|
Témaindító hozzászólás
|
2010.06.30. 21:39 - |
A völgy teljesen legalján van. A folyó lassú, tiszta és finom vízű. Mellette szoktak a fiatal katonák kiképzései lenni. Nyugodt és kellemes hely. |
[64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
A puma teljesen elképedve hallgatja. Úgy néz ki akár egy kölyök. A mese alatt felült és közelebb is merészkedett de érdeklődése cseppet sem enyhült
- Anlach amikro a bikák egymásnak szaladnak, ugye? - csillan meg a puma szeme majd elgondolkodik. Nem biztos, hogy kellene...de még is kinyitja újra a száját
- A mi köreinkben az aggancsot vesztőhelynek hívják és azt...az Anlanchot pedig ingyen ebédnek...olyankor mindig van egy két állat aki elpusztul...
|
- Ezer örömmel.
Megköszörüli a torkát és belekezd...
- Sok napon át vándorolt Csillagos Homlokú az erdőn ét, szélben, hóban. Átkelt a Nagy Szurdokon, és belépett Herne erdejébe. Tovább vándorolt, amíg a tisztásra nem ért, és megpillantotta Hernet, aki egy vadrózsabokor alatt aludt. Felette, egy tölgyfára felakasztva függtek az agancsai, amelyeket mindig levetett amikor pihent. Köztudott, hogy csak Csillagos Homlokú tud olyan könnyedén járni az erdőben, hogy ne ébressze fel Hernet, és így, nagyon lassan ellopódzott az alvó szarvasisten mellett, a patahegyre állva az orrával lepiszkálta az agancsokat a fáról, majd a saját fejére tette őket.
Akkor egy hirtelen mennydörgés rázta meg az erdőt és Herne fölébredt.
Mikor Herne látta, hogy nincsenek meg az agancsai, talpra szökkent, patáival dobbantott és haragosan fújtatott, vörös szemei lángot szórtak, és hatalmas, zengő hangja megrázta a bokrokat: ,, Ki merészelte felébreszteni az erdő szellemét? Ki merte ellopni Herne agancsait? " Csillagos Homlokú megijedt Herne haragjától, de összeszedte bátorságát, és azt felelte: ,, Én voltam az, a Csillagos Homlokú szarvas. Én viselem a koronádat. " ,, Add vissza!" - kiabált rá Herne dühösen, és nekirohant Csillagos Homlokúnak. De amaz viselte a varázskoronát, s így egyetlen ugrással átugrott Herne feje fölött, és a tisztás távoli szélén földet ért. Herne utánafordult, de tudta, hogy amíg Csillagos Homlokú viseli a varázsagancsokat, sosem éri utól. Rádöbbent, hogy legyőzték.
,, Mi az amit keresel? " - kérdezte Herne kissé nyájasabb hangon.
,, Nem mást, mint amit te - felelte Csillagos Homlokú. - Agancsot keresek a szarvasoknak, hogy megvédhessék magukat a Lerától. Nem túl nagy kérés Herne Nagyúr, mert hernlingek vagyunk, s úgy járjuk a világot, hogy semmi sem óv minket, csak az érzékeink és fürgeségünk.
Herne gondolkodott egy ideig, aztán válaszolt: Jól van, Csillagos Homlokú, de biztosan ezt akarod?
- Biztosan. - felelte Csillagos Homlokú és ezzel visszaadta az agancsokat az istennek.
Amikor Herne visszakapta koronáját nagyon ijesztőnek látszott.
- Csillagos Homlokú, bátor és bölcs hernling vagy ezért teljesítem kívánságod, de amit kérsz csak a hozzád hasonlóaknak adom, a harcos kedvű, fiatal bikáknak. A teheneknek nem. És mivel te elloptad tőlem a koronámat, a szarvasok elhullajtják majd az agancsukat minden évben. Amikor a tavaszi esők áztatják a földet, a fejetek kopasz lesz és meztelen, hogy minden Lera nevethessen rajtatok. Aztán amikor a tavaszi virágok kinyílnak és beköszönt a nyár, a koronátok újra kinő. És azt mondom: amit akartok veszélyes, gondold meg hát jól!
Csillagos Homlokú annyira büszke volt a győzelmére, hogy alig hallotta Herne figyelmeztetését és biztosította őt, hogy mást sem kíván jobban, mint agancsokat.
- Legyen hát Csillagos Homlokú. - szólt Herne. - Menj oda ahhoz a tölgyfához. Bár a fa télen kopár, a tövénél mégis találsz egy levelet. Az a levél egész évben nő, mert tele van herne szellemével. Edd meg és kívánságod teljesül.
csillagos Homlokú odalépett a tölgyhöz és meglátta a száraz levelet. Óvatosan meghúzta, a levél lejött a száráról. Megette. Herne eltűnt.
- Megtréfált. - szólt Csillagos Homlokú, mert nem történt semmi. De hirtelen, mintha a föld rázkódott volna, megszólalt Herne.
- Csillagos Homlokú, a kívánságod teljesült. De mert loptad az ajándékot, a kívánságod áldás lesz és átok minden herlán! reszkess, Csillagos Homlokú, és fuss!
Csillagos Homlokú szörnyű fájdalmat érzett a fejében, vakító fényt látott és rémülten elrohant. Átvágtatott az erdőn, a faágak felsértették az oldalát, combját, pofáját és mindeközben szörnyű fájdalom üldözte, mintha feje ketté akarna nyílni.
De végülis enyhült a fájdalom, végre kiszabadult Herne Erdejéből és egy napsütötte tónál találta magát. Lehajtotta fejét, hogy igyon és megpillantotta tükörképét. Menekülés közben arcát összekarmolták, megsebezték a fák, tiszta szemével hunyorgott a napsütésben, de homlokán csodálatos korona díszlett, hatalmasabb, mint amit szarvas látott. Hát így szerzett a bátor Csillagos Homlokú agancsot a herlának.
Kronag befejezte a mesét és maga is mosolygott.
,, Hernling agancsa áldás és átok,
Küzdelmes sorsotok ő rója rátok:
Segít megóvni népes csordátok,
S ti Anlachkor egymás vérét ontjátok? "
Csönd ütött be. Végül Kronag megszólalt. - Hogy tetszett?
|
A pumának felcsillant a szeme. Kölyök korában rengeteg mesét hallott....hogy szőttek a fajtársai tervet...hogy külön díj volt ha valaki a Csillagos Homlokú közelébe tudott jutni...és hogy külön banda volt akik meg akarták ölni...de ezt a témát nem is ismerte
- Elmondaná nekem?
Néz térleg érdeklődve a másikra
|
Kronag elvigyorodik és köhögve felnevet. - Ó, értem... a kedvenc témám. Rengeteg mesém van Csillagos Homlokúról. Aysénak éppen azt kezdtem volna mesélni, hogy hogyan lett a szarvasoknak agancsa Csillagos Homlokú által.
|
- MIndent például...egy bizonyos Csillagos Homolúról...és az ő korszakáról...még apám mesélt de ugye teljesen más előadásba...kiváncsi lenék egy fajtárs meséjére...
|
- Jól hallottad. - mondja. - És mit akar tudni egy puma a szarvasokról? - Amikor a puma lefekszik egy kicsit megkönnyebbül.
|
- Úgy hallottam ha a szarvasok történelméről...és történeteiről kell megtudnom dolgokat önt kell keresnem....
Lép kijjebb a vízből majd az öregtől mefelelő távolságra megrázza magát. Ugyan azon a helyen lefekszik és az oldalára dől teljesen kiszolgáltatott pózva jelezve, hogy tényleg nem akar támadni...most
|
Ayse elmenekül... kicsit későn. - Hát inkább ez a faragatlanság... se szó, se beszéd és elfut. Úgy tesz mérföldekre lenne a csorda! - fújtat. Őrszemek közelednek feléjük. Kronag biccent feléjük, azok tétovázva megállnak. Kronag még egyet bólint mire azok megtartják a tisztességes távolságot, de kétkedve figyelik a pumát. Kronag tekintete visszafordul. - Értem. - sóhajt. - Nem vagyok ragadozó, nem ismerem az érzéseidet. De ha te mondod, biztos úgy van... nos és miért jöttél ide?
|
Snow hagyja menekülni majd tőle ritka, őszinte tekintettel néz az öregre
- Nézze. Nem vagyok éhes így eszemben sincs bántani...időseket amúgy sem szeretek. Etikátlan. És a pumák elvárnák ha csak ráijesztek a kölyökre - aminek a célja az volt, hogy arrébb menjen és véletlenül se legyen, hogy a "csúnya Snow megtámadta". Nem vártam volna, hogy nem mozdul. De farfagatlan vagyok...a nevem Snow Mountain
|
Ayse-t nagy nehezen elengedik.Szerzett elég sok sérülést de nem nagyon érdekelte most a fájdalom.Rögtön fölpattant és futni kezdett el innen ha hagyták.
 //Ayse el...ha Snow hagyja O.o...\\
|
Kronag lihegve megáll. Nem talált célba. Két lépést előre esik, botorkál párat aztán összeesik. Remegnek a lábai a megerőltetéstől. És a puma még a nevét kérdezi! - Öreg vagyok én már az ilyenhez. - zihálja. - Kronag a nevem. De feletébb zavar, hogy itt állsz nem messze tőlem én pedig nem bírok elmenekülni. És az előbb majdnem megölted a kis Aysét!
|
Ayse már aligha rugdosna egy artériás harapásnál. Nem igazán érti a puma, hogy miért nem menekült el mivel a szarvas menekülő állat, lett volna esélye elmenekülni.
Nem harapta meg a kölyköt egyszerüen ösztöndből leterítette. Kitér Kronag támadása elől. Belelép nyugodtan a vízbe majd elkap egy halat. Egybe nyeli le szinte majd az idősre néz teljesen nyugodt szinte mosolygós képpel
- Örvendek. Az én nevem Snow Mountain. És az öné?
|
A könyörgés nem jött be.Reflexből az életéjért küzdve rugdosni kezdett és próbált kiszabadulni Snow karmai alól.Kronag is megpróbált segíteni, de már nagyon öreg volt.De neki ment a nagymacskának.
|
Kronag nagy nehezen felállt. - Ne! - kiáltott a pumára, de az csak vigyorogva nézett rá. Kronag leszegte agancsát és bukdácsolni kezdett Snow felé. Elsötétült minden annyira fájnak a lábai, de meg kell mentenie a kicsit. Nem tudja mikor érhetett oda, de szarvaival nekiment a pumának.
|
Gond nélkül teríti le a gidát aki könyörög. Az öregre néz egy vigyorral majd nemsokára a húsba méllyeszti agyarait. Amint koccannak a fogai tépni ezdi a kölyök nykaát előröl. Ahogy elkap egy artériát az egész bundáját összevérezi. Kedvből ölt nem éhségből. Lenyel egy pár falat húst majd arrébb lép ott hagyva a kölyköt aki már az örök pusztán rohangál. Félelem nélkül leül az időselé. Eszében sincs bántani. A gidát sem akarta, megvédhette volna maát ha rugni kezdi
|
A kis gida már bele élte magát a kis mesébe amit Kronag el sem kezdett.Mikor meglátja a bika szemében a félelmet rögtön ő is hátra kapja a fejét és meglátja a neki támadó pumát.Ugrik föl de már késő volt.A nagymacska leterítette.Ayse segítségért kiáltozik de nem ér vele sokat.-Kérem!Ne bántson!-Könyörög.Szemeiből könnycseppek szöknek ki.Halál félelem tört rá.
|
Kronag felnevetett. - Rendben. Hát legyen egy mese mindkettejükről, mikor Csillagos Homlokú ellopja Herne varázsagancsait. - kezdene bele mikor egy hatalmas macska terem előttük. És máris rohan Ayse felé! Kronag ijedtében felnyög és iszonyat lassú mozgásokkal próbál felállni. - Segítség! - bődül el.
|
Egy hatalmas nagymacska lapul a földön. Nincs tisztában, hogy az elötte elterülő két szarvas az a másik csorádhoz tartozik-e. Megcsillan a szeme...itt egy kölyök. Kilő majd morogva rohan Ayse felé
|
Ayse fölpattan.-Bármiről!Bárkiről!!-Kiáltja lelkesen majd körbe ugrálja Kronag-ot.Ismét leül mellé közel.-A legjobbat.-Mondja már higgadtabban.Majd szépen lefekszik mellé füleit hegyezve.
|
- Ó hogyne! Bármikor. - lelkesedett fel. - Miről/kiről szeretnél? Csillagos Homlokúról? Herneről? Van egy jó mesém a rénszarvasokról is. Még Taintól tanultam fiatalkoromban. - emlékezett vissza.
|
[64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
//Ayse el...ha Snow hagyja O.o...\\